Csak a tizedik helyre fért fel a kínai Három-szurdok gát a CNN Money összeállításában, amely a világ 10 legdrágább energetikai projektjét állítja sorba. A toplistán egyetlen megújuló energiával kapcsolatos fejlesztés szerepel, és az is kiderül belőle, hogy valóban a földgáz aranykora jöhet el, ha megvalósulnak a piacot jelentősen kiszélesítő tervek. A Paksi Atomerőmű bővítésére fordítandó néhány milliárd dollár aprópénznek tűnik. Nézzük meg az első 10 helyezettet.
10. A fokozódó globális energiaéhség mind nagyobb projektek elindulására veszi rá az államokat és társaságokat világszerte, így a mintegy 28 milliárd dollárból (több mint 6216 milliárd forint) felépített kínai Három-szurdok, másnéven Három-szoros gát már csak a tizedik legköltségesebb energetikai beruházás a CNN Money szerint. Ezzel együtt, a Jangce-folyón 2012-ben végleges formáját elnyerő műtárgy a világ valaha volt legdrágább vízerőműve. Az első tervek már 70 évvel a projekt 1992-es elindítása előtt léteztek. Az építkezés miatt több mint 1 millió embert kellett kitelepíteni, azonban a 22 500 megawattnyi installált kapacitás a kínai villamosenergia-igény 10 százalékát képes kielégíteni. A környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyását rendre a kínai energiapolitikusok szemére vetik, de a toplistán ez az egyetlen megújuló energiaforrásra alapozó beruházás – azzal együtt, hogy a természetes környezetben az óriás még nem fölbecsült károkat okozott.
9. Hozzávetőleg 30 milliárd dolláros kiterjedésével az ausztráliai GLNG-projekt a következő a listán. A projekt a dél-nyugat queenslandi gázmezők fejlesztése mellett egy 420 kilométeres földalatti vezeték megépítését, illetve cseppfolyósító üzem létrehozását is magába foglalja – vagyis a kitermelés fokozásától a globális piacra teríteni képes tankerek kikötőinek kiépítéséig a teljes termelési láncot lefedi majd, várhatóan 2014-től. A munkálatokban négy cég, a Santos, a Petronas, a Total és a Kogas működik közre. Ausztrália energiaipari nagyhatalmi státuszát jól jelzi, hogy a GLNG a tizes listán szereplő hat ausztrál fejlesztésből a legszerényebb értékű.
8. A világ megvalósulás alatt álló legnagyobb olajhomokra épülő beruházása jelenleg a kanadai Kearl-projekt, 33 milliárd dolláros értékével. Az Imperial Oil és az Exxon Mobil kivitelezésében 2012-nem elkészülő óriási üzem csúcskapacitása a 300 ezer hordó/nap mennyiséget is meg fogja haladni. Az észak-albertai kitermelési helyszín mellett megvalósuló fejlesztés eredményeként termelendő nyersolajat csővezetéken fogják továbbítani az Egyesült Államok északi finomítóihoz további földolgozásra.
7. A gázpiacok átrendeződésének félremagyarázhatatlan tünete, hogy több lng-projekt is bekerült a tizes toplistába. A 34 milliárd dolláros ausztráliai Queensland Curtis lng-projekthez a főbb elemeket Thaiföldről szállítják, a terv szerint 2014-ben indulhat a gyártás. A BG Group neve alatt futó fejlesztés befejezése után a csendes-óceáni térségben, egyebek mellett Kína, Szingapúr, Japán és Chile értékesítenék az energiahordozót.
6. Egy újabb lng-beruházás, ismét Ausztráliából áll a lista hatodik helyén, 35 milliárd dolláros értékkel. A Wheatstone-projekt a Chevron 64 százalékos tulajdonában áll és az amerikai óriás globális tekintetben is zászlóshajó-fejlesztése, de részt vesz még benne az Apache, a Tokyo Electric Power Company, a Kuvait Foreign Petroleum Exploration Company, a Royal Dutch Shell és a Kyushu Electric Power Company is. Az egyik legfőbb nehézséget a megfelelő kikötő kiválasztása jelentette a meglehetősen elhagyatott észak-nyugat ausztráliai térségben.
5. A 37 milliárd dolláros Australia Pacific nevű szintén lng-beruházásban az Origin, a ConociPhillips, illetve a Sinopec vesz részt – utóbbi már a termelendő gáz egy részére is bejelentette igényét 20 éven át tartó időszakra, és a japán Kansai Electric is hasonló értelmű megegyezést kötött.
4. A Gazprom a szibériai Kara-tenger egy félszigetén 41 milliárd dolláros fejlesztésbe fogott, miután a becslések szerint a sarki mező 5 ezer milliárd köbméter földgázt rejthet. A Bovanenkovszkoje-projekt megvalósítása során is – ahogyan számos, nyersanyagokban gazdag, nagy ország esetében – az elhagyatott vidék infrastruktúrája, illetve annak hiánya jelenti az egyik fő gondot. A probléma kezelése érdekében a Gazprom több mint 500 kilométernyi vasutat fektetett az építkezés nyersanyag-utánpótlásának biztosítása érdekében, valamint egy ennél is hosszabb, Oroszország fő hálózatához csatlakozó csővezetéket.
3. Az Ichthys-projekt 43 milliárd dolláros nagyságával ugyancsak Ausztráliához, pontosabban annak észak-nyugati vizeihez kötődik, noha a kivitelezők a japán Inpex és a Total. A felszínre hozott földgázt és folyékony szénhidrogéneket helyben választják szét, majd előbbit egy közel 900 kilométeres, tenger alatt futó vezetéken egy parti cseppfolyósító (lng) üzembe továbbítják, míg utóbbiakat tartályhajóban szintén további feldolgozásra szállítják el.
2. A Gorgon Ausztrália történelmének legnagyobb, 57 milliárd dollárra becsült nagyságú földgáz-projektje. A Chevron vezette fejlesztésben az Exxon és a Shell is részt vesz. A kontinensnyi ország észak-nyugati parti vizei alatti mezők a becslések szerint több mint ezer milliárd köbméter földgázt tartalmaznak. A cseppfolyósítás egy közeli szigeten 2014-ben kezdődhet.
1. A második legnagyobb projekt is eltörpül a 116 milliárd dolláros kazahsztáni Kashagan-beruházás mögött, amely érték már-már Magyarország teljes GDP-jét közelíti. Kashagan az elmúlt négy évtizedben felfedezett egyik legjelentősebb olajlelőhely, amely már a szovjet időkben is az energiaipar “műveleti területének” számított, ha nem is a maihoz mérhető nagyságrendben. A Kaszpi-tenger északi partjainál elterülő mezőben rejlő lehetőségek kiaknázása kapcsán is a logisztikai, infrastrukturális nehézségek jelentik az egyik fő kihívást. A megoldást egymáshoz kapcsolódó vasúti és csővezeték-fejlesztések, illetve a vízi szállítás jelenti majd. Mindemellett az időjárás is bonyolítja a helyzetet. A csaknem féléves fagy mellett a társaságok mesterséges szigetek építésével igyekeznek elvégezhetővé tenni feladataikat, ezekről elvégezve a munka jórészét.